A kölcsönfolyósítás szabályainak változása
A fogyasztási hitelekről szóló törvény egy európai uniós irányelv átültetése a magyar jogba, ami így valamennyi fogyasztási kölcsönt nyújtó magyarországi pénzügyi intézményre kiterjed. Az elfogadott törvényszöveg több rendelkezése nem része az uniós szabályozásnak, ezek törvénybe foglalálsáról a jogalkotó saját hatáskörben döntött.
A gyorskölcsönöket nyújtó cégek nem örülnek az új szabályozásnak, szerintük nem kell az embereket önmaguktól törvényi szabályozással megvédeni.
A kölcsönhöz kapcsolódó díjaknak is van plafonja
2010. március 1-jétől a bankok korlátozott mértékű díjat szedhetnek a hitelek előtörlesztésekor. A kölcsönt folyósító pénzintézet továbbra is jogosult az igazolt költségeiért díjat felszámítani, de ennek mértékét a törvény korlátozza.
Fogyasztási hitelek esetében a díj (egy évnél rövidebb futamidejű hitelnél fél százalék, éven túlinál egy százalék) megegyezik az EU direktívájában foglaltakkal, amelynek hazai adaptációja az új törvény. Az új szabályok vonatkoznak a jelzálogkölcsönökre is, ezek előtörlesztésekor az alkalmazható díj nem lehet nagyobb az kölcsönösszeg két százalékánál.
A jelzálogkölcsön-szerződésnél, kamatperióduson belül a maximális díj két és fél százalék lehet. Egymillió forint jelzálogkölcsön előtörlesztése márciustól így legfeljebb 20000, különleges esetben maximum 25000 Ft lehet.
Kevesebb meggondolatlan vállalás
A jelzáloghitelek és a fogyasztási hitelek közötti megkülönböztetést az indokolja, hogy a fogyasztási hitelek kisebb kölcsönösszegre szólnak és rövidebb futamidejűek, ezzel szemben a jelzáloghitelek általában nagyobb összegűek, és hosszabb a futamidejük.
A maximált előtörlesztési díjon felül a hitelező az előtörlesztéssel kapcsolatban semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő.
Egymillió forintos kölcsönösszeg alatt a határidő előtti visszafizetéskor semmilyen díjat sem kell fizetni ha a végtörlesztés előtti egy évben az ügyfélnek nem volt előtörlesztése. Az előtörlesztési és a végtörlesztési szabályok a már megkötött hitelszerződésekre is vonatkoznak.
Meghosszabbították a kilakoltatási határidőt 15 napról 105 napra, ez érvényes a már megkötött szerződésekre is. A módosítás a vételi jog kikötését tartalmazó szerződéseknél segít a bajba került ügyfeleknek. Vételi jog kikötésekor, ha az ügyfél nem teljesíti a törlesztést, a hitelező egyoldalú jognyilatkozattal megvásárolhatja az ingatlant.Az új szabály szerint, ha az ingatlan elhagyására kötelezett természetes adós kéri, az önkéntes teljesítésre az általános teljesítési határidőn túl további kilencvennapos határidő állapítható meg.
A bankok felelős hitelezésére vonatkozó rendelkezés korlátozza a bankok egyoldalú szerződésmódosítását is.
A 2009. szeptemberi etikai kódexben foglalt elvek azoknál a pénzügyi intézményeknél is érvényesülnek, amelyek nem írták alá, ezek a lakossági kölcsönök összegének mindössze 5 százalékát kezelik.
2010 júniusától a hitelintézetek nem módosíthatják a kölcsönszerződéseket úgy, hogy erről nem tájékoztatják az ügyfelet előre. A kölcsön nyűjtójának legkésőbb hatvan nappal a tervezett változtatás előtt értesítenie kell az ügyfelet levélben vagy e-mailben.
Arról is pontosan tájékoztatni kell az ügyfelet, hogy változik-e a módosítás nyomán a törlesztőrészlet, s ha igen, hogyan. Az ügyfélnek tehát hatvan napja lesz, hogy eldöntse: elfogadja-e a bank módosítását, vagy inkább felbontja a szerződést, amit ez esetben díjmentesen megtehet. A kamaton felüli díjak, egyéb költségek nem emelkedhetnek az éves inflációnál jobban.
Az adósok védelmében, a bank vételi joga esetén ingatlanértékelést kell alkalmazni, és azzal kell elszámolni. Az elszámolás alapja nem lehet kevesebb, mint az ingatlan piaci értékének hetven százaléka. Az ügyfelek kiszolgáltatottságának csökkentésére a jövőben a kölcsönigénylő által lakott ingatlanra nem lehet vételi jogot kikötni.
